• ÚJDONSÁGOK
  • KÖZSÉGÜNK
  • ÖNKORMÁNYZAT
  • KULTÚRA
  • KAPCSOLAT

Kapcsolat:

Írjon nekünk:

Történelmünk

 

Az első írásos emlék szerint csaknem 900 éves történelem
 

Nos, a Csallóközben vagyunk, amelyről általában keveset tudunk, ezért hát — Csenke községre is emlékezve — legalább néhány információt írjunk le, amelyek már az enciklopédiákban is megtalálhatók. Tehát: arról, hogy a Csallóköz “Szlovákia éléskamrája”, már szóltunk. A Csallóköz a Duna mente vízgazdálkodási védett területe, s még 1978-ban azzá nyilvánították. A terület Pozsonytól dél-keleti irányban terül el, a Duna és a Kis-Duna, Gúta alatt pedig — ahol a Kis-Duna a Vágba ömlik — a Duna és a Vág alsó folyása között. A Csallóköz alatt található Szlovákia legjelentősebb föld alatti ivóvízkészlete.

A közelmúltban még a legjelentősebb publikációkban sem lehetett sokat megtudni a Csallóközről. Érthetetlen viszont, hogy a helyzet 2003-ban sem változott, s a Duna és a Kis-Duna közti Csallóközről még ma is álinformációk jelennek meg. Ráadásul olykor állami pénzeket, sőt, az Európai Unió támogatását is felhasználják erre a célra.

De mi Csenkén vagyunk…

Csenkén vagyunk, s amint kiszálltunk az autóbuszból — közvetlen járat van Pozsonyból —, már is jól érezzük magunkat Egy ésszerűen kialakított és nagyon esztétikus buszmegállón találjuk magunkat, amelyet az utóbbi években építettek.

Szemben pedig nem egy tipikus falusi kocsma — az is van, de kicsit arrébb —, hanem egy első látásra is takarosnak nevezhető ESPRESSO.

S két emlékmű is — az egyik az első, a másik a második világháborús időkből — látható, emlékeztetve arra, hogy világháborús vihar, amely gyilkolt, Csenkét sem kerülte el.

A kis tér egyúttal a falu beváráló központja is, de itt található az iskola és az óvoda épülete is.

Csak egy látnivaló hiányzik — a templom és tornya. Vagyis a szlovákiai települések legtöbbjének klasszikus látképe. Csenkén azonban hiába keresi a vendég a templomot. Egyszerűen Csenkén nincs templom. Nem azért, mert a csenkeiek kevésbé vallásosak, mint a környékbeli falu lakói, hanem azért, mert a térségben érvényben voltak a Szent István-i alapelvek, amelyek szerint egy templomnak tíz települést kell szolgálnia. Ennek értelmében a csenkeiek temploma a szomszédos Nagymagyaron található .

De mi Csenkén vagyunk…

Biztos, hogy a térségben sokkal korábban is éltek már emberek, mint ahogy azt mi írjuk, ahhoz tartjuk azonban magunkat, amit a történészek bizonyítani tudnak. Nos, az első írásos emlék 1211-ből származik, akkor Chenkez néven említik a falut. Hivatalosan azonban — s ez olvasható a falu terén található kőtáblán is — az első írásos emlékként egy 1240-ből származó dokumentumot tartanak. Akkor Chenekel néven említi egy irat a falut, amellyel IV. Béla király a Csenkey családnak adományozta a települést. A falu létezését igazoló további dokumentumok 1304-ből, 1306-ból és 1308-ból származnak.

1333-ban a falut Czenk néven említik. Amennyiben azonban figyelembe vesszük több kutató és történész megállapítását, amely szerint a Duna ezer évvel ezelőtt nagyjából 10 kilométerrel északabbra folyt, mint most, tehát gyakorlatilag ott, ahol most a Kis-Duna van, érdekes következtetésre juthatunk… Csenke azon községek egyike, amely a Magyar Királyság határait védte. Sőt, az is feltételezhető, hogy a Római Birodalom határai egészen idáig nyúltak.

 Az elmondottakból is kiderül, hogy helyénvaló a történészek azon feltevése, amely szerint Csenke valamikor a 11. század végén, illetve a 12. század elején jött létre. A Csallóköz szíve című publikáció szerint a falu neve a magyar vagy türk eredetű Csenke személynévből származik, de vannak olyan magyarázatok is, amelyek szerint a település nevét a csege kifejezésben kell keresni, amely egykoron révet, gázlót jelentett a magyar nyelvben.

A község történelméből említsük még meg, hogy a jobbágykor végén a faluban 178 katolikus élt, s a falu 1240-től egészen a 19. század elejéig a Csenkey-család tulajdona volt.

Késöbb Pálffy Béla szerzett itt jelentős vagyont. Rajta kívül ugyancsak jelentős vagyonnal rendelkezett a térségben az Esterházy- és a Zichy-család. 1828-ban a faluban 22 ház volt, s 178 lakosa volt a településnek. A 20. század elején a falu 38 házában 314 római katolikus vallású lakos élt.

A szlovák Čenkovce nevet 1948-ban kapta a falu. 1960-ban Nagymagyarral és Vajasvatával együtt összevonták és a közös adminisztratív egység a Zlaté Klasy nevet kapta. Csenke 1993-ban nyerte vissza önállóságát, Vajasvata és Csörgepuszta lakosaival együtt több mint 1100 lakosa van.

 

Évezredekkel ezelött is éltek itt emberek

Csenke - község a Duna és a Kis-Duna között

A Csallóköz észak-nyugati részén, Nagymagyar, Vajasvata, Lég, Csallóközcsütörtök, Jányok és Jóka településekkel határosan található Csenke község. A falu 126 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. mezőgazdasági jellegű területen, fejlett gyümölcsészettel.

 Csenke elsősorban kiváló  minőségű almatermeléséről híres, nyolcvan hektárnyi területen termesztik a gyümölcsöt, amely iránt nagy az érdeklődés a széles környéken. Fontos az is, hogy falu mellett vezet az Éberhard-Sárrét kanális, amely egy egész kanális-rendszerhez (például a tőkési kanális vagy a Fél-Lég kanális) kapcsolódik, s így kötődik össze a Kis-Dunával. A falu életében nagy szerepet játszott és játszik ma is, hogy mintegy öt kilométerre, a falutól észak-keletre folyik a Kis-Duna. Ellenkező irányban, dél-nyugatra a falutól, mintegy 15 kilométernyi távolságban viszont a Duna található, illetve a bősi felvízcsatorna.

 A térség, ahol Csenke község elterül, nagyon régi és gazdag történelmi múltra tekint vissza. Természetesen a falu múltja szorosan kapcsolódik az egész Csallóköz történelméhez, amelynek Csenke szerves része. Paradox helyzet — érvényes a mondás, amely szerint nem látjuk a fától az erdőt —, hogy bár a Csallóköz közvetlenül Pozsony közelségében fekszik, Szlovákiában nagyon keveset tudunk a térségről. Hiszen nemrégiben még az iskolákban is csak annyit tanítottak róla, hogy - a Csallóköz Szlovákia éléskamrája - . Csak az utóbbi időben derült ki - nem kis meglepetésre -, hogy a turizmus fejlődése szempontjábol Szlovákiában nem a Tátra a legfontosabb térség, hanem Dél-Szlovákia.

 Miben rejlik ez a csoda?

 Amennyiben eltekintünk a Csallóköz kiváló fekvésétől, a Duna és a Kis-Duna behatárolta területen három fontos dolgot lehet megemlíteni: a termálfürdőket, a bősi vízművet és a jellegzetes és elengedhetetlen gasztronómiai adottságokat, hiszen ez utóbbi nélkül már nehezen képzelhető el a turizmus fejlődése.